RÓLUNK

 

Iskolánk története



Iskolánk 1872 októberében kezdte meg működését 2 tanárral és 7 tanulóval, mint Buda első középfokú leányiskolája. Az iskola alapítása Eötvös Józsefnek, a kiegyezést követő kultuszminiszternek nevéhez fűződő, 1868. évi népiskolai törvényhez kapcsolódik, amely a közoktatás megreformálásának részeként azt a hiányt is pótolni kívánta, amely szerint nincsen a fővárosban, nincsen széles e hazában a leányok szellemi képzésére iskola. A polgári leányiskola célja Bohus Rezsőnek, iskolánk első igazgatójának megfogalmazása szerint, hogy a növendékeket nagyobb mérvű hasznos ismeretekben is (ezek: női kézimunka, szabadkézi rajz, de könyvvitel és háztartástan is) jelesen kiművelve úgy készítsük fel az életre, hogy később ne csak női hivatásuknak felehessenek meg kellően, hanem, ha a sor úgy hozná magával, az itt nyert ismeretekkel magukat önállóan és illendő módon eltartani is képesek legyenek.

Három évvel később immár 170 lánynövendékkel az ugyancsak alsó-vízivárosi Iskola utcába költöztünk. Az 1875/76 tanévben már 5 osztályt indítottunk. A 10-14 éves leányok színvonalas oktatása iránt óriási igény mutatkozott a környéken: az 1876/77 tanévben 190, az 1878/79 tanévben 216, az 1879/80 évben 249, és a következő tanévben már 301 beiratkozott tanulója volt az intézménynek. A döntően kisiparosok, kiskereskedők, köztisztviselők, a környék iparvállalatainak, bankjainak magántisztviselői és a környék értelmiségei leányaik iskoláztatása, színvonalas képzése mellett döntöttek. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az iskola fennállásának 60. évfordulóján a Budai Vigadó összes termét a volt növendékek töltötték meg, hiszen alig van Budán olyan család, mely valamilyen szülői vagy nagyszülői szállal ide ne kötődne.

Első otthonunk a II. Fő u. 32. szám alatti Kapucinusok rendházában volt, ahonnan 1875-ben a II. Iskola u. 50. sz. alatti régi elöljárósági épületbe, majd 1891-ben a II. Batthyány u. 6. sz. alatti bérházba költözött. 
A megnövekedett létszám és az új feladatok miatt a régi épület szűknek bizonyult és helyette a főváros a mai iskola területén új épületet építtetett, amelyet ünnepélyes külsőségek közepette 1893-ban adtak át. Ettől az évtől kezdve az iskola képzése profilja is változott, a négyéves polgári követően egyéves kereskedelmi tanfolyammal bővült. Az itt szerzett mai fogalmaink szerint középfokú közgazdasági ismeretek birtokában a leányok különböző ipari és kereskedelmi vállalatoknál, pénzintézeteknél vállalhattak munkát. 
Innen indult ki az ifjúsági könyvtár felállításának, a leánytanulók kötelező tornáztatásának, az óraközi tízperces szüneteknek, a délelőtti oktatásnak, az értesítőkönyvecskének, a közös osztályozó könyven, az egészségtan tanításának, az iskola keretén belül való táncoktatásnak, a tanulmányi kirándulásoknak, a polgári iskolai szakfelügyeletnek, az osztályfőnökségnek, majd az osztályfőnöki óráknak a gondolata, melyeket később itt mind meg is valósítottak. Az osztályfőnöki órák tantervét és részletes tanmenetét iskolánk elsőként dolgozta ki és vezette be. 
Az 1966-69-es tanévben a leányiskolát egyesítették a Szalag utcai iskolával. Hét pedagógus és 400 diák nyert új otthont a Batthyány utcai épületben. 

Nagy tisztelettel emlékezünk meg iskolánk eddigi igazgatóiról, akik sokat tettek az intézmény felvirágoztatásáért: dr Bohus Rezső (1872-1884), Kozma Gyula (1884-1910), Volenszky Gyula (1910-1911), Havas István (1911-1925), Kurzenreiter Károly (1925-1931), dr Pataky Ferenc (1931-1945), Görög István (1945-1949), Hunti Mária (1949-50), Barabás Klára (1950-1968), Gálik Istvánné (1968-1989), Ronczai Sándorné (1989-1994), Főző Vilmos (1994-1999), Szakács Ágnes 1999-től. 

A második világháborús világégés az iskolát sem kímélte, a három bombatalálat és a közel hetven aknabecsapódás az épület és a tornaterem nagy részét tönkretette. Pedagógusok és szülők áldozatos munkájának eredményeként 1946-ra újra álltak a falak és megkezdődhetett az immár más struktúrájú nyolcosztályos általános iskolai képzés. Az 1966/67 tanévtől iskolánk koedukált lett, a százéves évforduló alkalmából 1972-ben felvette gróf Batthyány Lajos nevét.

1/6